A többség a legmodernebb, leginnovatívabb ágazatok közé sorolja az informatikát, azonban míg ez az eszközök szintjén igaz lehet, a módszerekben még bőven van hova fejlődni. A BCA új koncepciója lehetőséget kínál arra, hogy a „céhes” keretekből kitörve az „ipari” jellegű fejlesztésre álljanak át a vállalatok. Legújabb blog bejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan lehetséges ez és miért éri meg kipróbálni mindenkinek az új módszert. 

A digitalizáció és a digitális eszközök, megoldások alkalmazása napjainkra alapvető szükségletté vált a vállalatok körében. A helyzet azonban az, hogy amikor valamilyen alkalmazásra van szüksége egy cégnek, viszonylag korlátozott lehetőségek közül választhat. Az egyik opció, hogy a piacról, külső szállítótól szerzi be, ami értelemszerűen egy függőségi viszony kialakulásával jár. A másik lehetőség, hogy felbérel egy csomó „digitális napszámost” és meghatározza, hogy milyen terméket szeretne kapni a projekt végén.

„A helyzet jelenleg az, hogy amikor IT megoldás létrehozásáról van szó, azt most ahhoz lehet hasonlítani, ahogyan mondjuk a 15. században a kézművesek dolgoztak. Ők is használtak a kor mércéjével modernnek számító eszközöket, de céhes keretek között zajlott a munka, a munkamódszerek igencsak messze álltak az ipari jellegtől. Ma, ha alkalmazásfejlesztésről beszélünk, akkor lényegében céhes munkamódszerekkel, modern eszközöket használva dolgozunk. Ennek a helyzetnek a javítása kizárólag a feladatok formalizálása és a szerepek munkakörök minél hatékonyabb együttműködésére épülhet. A követelményektől kezelésétől a tervezésen át az átadás-átvétel megszervezéséig egy egységes módszertanra és modellezési eszközkészletre van szükség. Nagyon fontos a kollégák feladatokkal kapcsolatos idejének precíz mérése, hogy abból leszűrve a tanulságokat folyamatosan fejleszteni lehessen a módszert és az eszközöket. Ne feledjük, amit nem tudunk mérni, azt javítani sem.   A kérdés, hogy mitől változik ez meg?”

Ha beszállítókra támaszkodik egy cég, akkor azért nem várható belső hatékonyságjavulás, mert aki elnyerte a megbízást, az a saját, megszokott módszertanát alkalmazza és nem feltétlenül áll érdekében az ügyfél környezetéhez könnyen illeszthető innováció. Ha pedig kölcsönzött munkaerővel oldja meg a feladatot, akkor az embereket biztosító szervezetnek nem feladata (és valljuk be, nem is mindig áll érdekében) a feladatvégzés hatékonyságának javítása.

Mi azt ismertük fel, hogy a két megközelítés ötvözésével van lehetőség arra, hogy szintet lépjünk. Mi innoválunk, az így keletkezett megoldásokat pedig újra és újra fel tudjuk használni. Így akkor is tudjuk segíteni ügyfeleinket, ha éppen az a jobb nekik, ha az alap platform mellé üzleti megoldást és tudást is biztosítunk, és akkor is, ha jobban jár azzal, ha a nála már meglévő tudást hasznosítja” – mondta el Boros Péter, a BCA Grouphoz tartozó it4all Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Fókuszban a microsercive-ek

A cég által létrehozott SmartBit platform open source és az adott ügyfelek számára a ráépülő üzleti megoldás esetében is van erre lehetőség. A társaság koncepciója a microservice alapú architektúrára épül. Bár ez a fogalom már évtizedekkel ezelőtt is létezett, az informatika evolúciója most jutott el oda, hogy kezdik megérteni a szakemberek és a szervezetek is, hogy miért fontos ez a fajta megközelítés.

A koncepció lényege, hogy az alap platformon számos, folyamatosan újrahasznosítható microservice-t, vagy modult hoztak létre. Ez a jelenleg elterjedt megközelítéssel szemben nem csak magát a szoftver- vagy alkalmazásfejlesztés folyamatát tudja felgyorsítani, de rendkívül hasznos segítség lehet akkor is, amikor az adott program egy-egy kisebb részletét kell frissíteni. „Ha van egy nagy szoftverünk, akár többezernyi funkcióval, jó esély van arra, hogy folyamatosan módosítani kell, ami azzal jár, hogy sűrűn kell új verziót kiadni ebből a sokfunkciós szoftverből. Ha kritikus fontosságú alkalmazásról van szó, akkor természetesen meg kell vizsgálni, hogy a módosított funkció mellett az összes többi is az elvárásoknak megfelelően működik-e, ami értelemszerűen komoly költséget jelent. Ha jól szét van bontva a szoftver microservice-kre, ha módosítani szeretnénk egy nagy rendszer egyetlen modulján, akkor csak azt kell megnézni, hogy önmagában az jól működik-e. Ráadásul további előny, hogy nem kell leállítani a teljes szoftvert” – tette hozzá Boros Péter.

Az it4all által létrehozott SmartBit platformon jelenleg mintegy 30 modul érhető el, ez a szám azonban az ügyfélkör bővülésével, az újabb fejlesztésekkel folyamatosan nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy átlagos szoftver nagyjából 10 és 50 közötti, LEGO-kockánkként egymás mellé pakolható modulból létrehozható. „Az ügyfél megfogalmazza üzleti igényét, mi pedig meg tudjuk mondani, mennyi olyan modulunk van, amiből hatékonyabban lehet elindulni és felépíteni az egészet, mintha teljesen a kályhától kezdenénk. Mi azért vagyunk előnyben a többi szolgáltatóhoz képest, mert nem kell nulláról indulnunk, az ügyfélnek pedig azért jó, mert nem egy dobozos terméket kap, amit később aztán nem tud az egyes funkciókra tagolva kezelni, hanem egy rugalmas, jól tagolt rendszert. A platform nyílt forráskódja és nyílt forráskódú licence pedig biztosíték arra, hogy sem jogi sem technikai akadálya nem lehet a későbbi továbbfejlesztésnek” – vázolta az előnyöket Boros Péter.

Lépésről-lépésre

Az it4all és ügyfelei közötti együttműködés a tanácsadással, edukációval kezdődik. Sokszor keresik meg a céget azzal, hogy szeretnék újragondolni egy vállalatnál az IT-t, ilyenkor tisztázni kell, hogy mik azok az alapelvek, amelyek mentén haladni szeretnének. Az it4all-nál és a BCA Groupnál fejlesztésre, adatok konszolidálására, automatizálásra egyaránt jelentős szaktudás áll rendelkezésre, ezért hatékonyan tudják segíteni az ügyfeleket a „hogyan tovább” eldöntésében.

Ha egy cégnél belevágnak a projektbe, akkor a következő nagy lépés azt tisztázni, hogy a platformot, esetleg annak csak egy részét, vagy csak a szolgáltatónál felhalmozott módszertani tudást akarják igénybe venni. Ha valaki úgy dönt, hogy a SmartBit platformot használná, akkor megvizsgálják, hogy vannak-e már olyan, korábban létrehozott microservice-ek, amelyek alkalmazhatók az adott ügyfél esetében, felgyorsítva ezzel bizonyos funkciók létrehozását.

„Ha olyan típusú üzleti funkcionalitást fogalmaz meg egy ügyfél, amihez rendelkezünk modulokkal, hetek, vagy néhány hónap alatt be tudunk üzemelni egy rendszert. Nagy előnye ennek a megközelítésnek, hogy az eredmény igen jól megérthető, szisztematikusan összerakott rendszer és annak a kódja” – fűzte hozzá Boros Péter.