Az elmúlt években számos robotizációs keretrendszer jelent meg, melyek elsajátításához erős logikai képességek szükségesek az alapvető programozási ismeretek mellett, így azokat az IT vénával rendelkező üzleti kollégák is használni tudják és segítségükkel üzletileg kritikus és fontos folyamatokat tudnak robotra bízni. Ebből adódóan az RPA projektek esetén a fejlesztő és az elemző szerepkör a BCA-ban általában nem válik külön. Amennyiben a szervezeti kultúrába és megvalósítási folyamatokba már beépült a robotizáció, akkor egy új folyamat automatizálása a felméréstől számítva a teljes megvalósításig akár néhány hét alatt, de maximum néhány hónap alatt is lefuthat. Ebből a szempontból sincs értelme egy külön munkakörnek, amelyben valaki felméri és megérti az üzleti igényeket, majd azokat továbbítja a fejlesztőnek, hiszen ennek már önmagában több lehet az átfutási ideje, mint amennyi idő alatt egy teljes folyamat automatizálható akkor, ha egy kézben van az igényfelmérés, az elemzői feladatok és maga a fejlesztés. Így ez a terület olyan szintű és minőségű tapasztalatot ad, ami kevés helyen szerezhető meg: A kollégáink specifikálnak, megvalósítási-, erőforrás- és költségterveket készítenek, implementálnak, tesztelnek, élesítenek, támogatják a visszamérést, az optimalizációt.

RPA fejlesztő kollégáink jellemzően egyszerre több szoftverrobot megvalósítási projektben is tevékenykednek, tipikusan az egyikben a felmérési szakaszban az ügyféllel beszélgetve találják ki a legjobb megoldást az üzleti kihívásra – mely időnként információra való várakozással is telik, a másikban pedig már az aktív fejlesztési szakaszban járnak. A feladatoknak természetszerűleg más a dinamikája, de nagyon jól kiegészítik egymást.

A rendkívül széles feladatkört tovább színesítendő a kollégáink több vállalati területbe vagy akár iparágba is betekintést nyerhetnek, mert a szoftverrobotok egyre jobban behálózzák az ügyfeleink üzleti működését. Ha érdekel, hogy milyen széleskörűen használhatóak a robotok, egy korábbi blog postunkban írtunk a top 7 szoftverrobotunkról.

Feltehetitek a kérdést, hogy milyen tudás és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valakiből sikeres RPA megvalósító váljon: Fontos a nagyon erős logikus gondolkodás, illetve alapszintű programozás metodikai, módszertani ismerete. A napi munkánk jelentős része kommunikációval telik, így elengedhetetlen az, hogy szívesen dolgozzanak, egyeztessenek másokkal, akik ebben a munkakörben szeretnének dolgozni. Gyorsan meg kell érteni egy-egy új szervezetet, illetve át kell látni az automatizálásra váró folyamatokat, képesnek kell lenni a hatékony munkavégzésre. Ma már az informatika minden területén az lehet hosszú távon sikeres, aki folyamatosan képezi magát, követi az újonnan megjelenő technológiákat, RPA tanácsadóként pedig ez, ha lehet, még fontosabb, mivel egy meglehetősen új területről van szó, ami az elkövetkezendő években várhatóan óriási fejlődésen megy még keresztül. Ugyanezen okok miatt a csapaton belüli tudásmegosztás képessége is meghatározó lehet: A BCA-nál 20-25-en foglalkozunk kifejezetten RPA-val, az új tudás elsajátításának egyik fontos eleme a különböző projektjeink során felhalmozott tapasztalat átadása.

Összefoglalva: Az RPA fejlesztő feladatai nagyon változatosak, ebben a rendkívül színes és széles feladatkörben sokat lehet tanulni az üzleti folyamatok megértésétől, azok automatizálásán és hatékonyságuk éles rendszerben történő visszamérésén keresztül egészen a teljes megvalósítási folyamat menedzsmentjéig – ami kifejezetten csábító lehet azok számára, akik a változatosságot, a magasfokú önálló munkavégzést és természetesen az azzal járó felelősséget részesítik előnyben.

Az RPA fejlesztő feladatait még részletesebben megismerhetitek Marci kollégánk interjújában az ITMap oldalán.